Stresszorexia

„Meghalni sincs időm, nemhogy enni!” – azok a dolgozó anyák szájából hallani, akik a munka és a magánélet között őrlődve minden területen a maximumot akarják kihozni magukból, miközben szeretnének vonzóak maradni. Napközben nem érnek rá enni, este pedig azért nem teszik, mert meg szeretnék őrizni alakjukat, mások annyira hajszoltak, kimerültek, hogy nincs étvágyuk. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak.  A stresszorexia a motivált, intelligens nők betegsége.

A munka és a család összehangolása számos feszültség forrása lehet. A munkába visszatérő ambíciózus kisgyermekes nők kettős szerepmegterhelése számos stressz forrása lehet.

A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és nem tudnak elegendő teret adni az anyaszerepnek, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek. Tudományos szempontból nézve a stresszorexia nem betegség, (így nincsenek diagnosztikus kritériumai sem), hanem egy tünetegyüttes, amely leginkább 20-40 éves intelligens, ambíciózus, magas iskolázottságú, általában vezető/magas beosztású, kisgyermekes anyák körében figyelhető meg, akik nem hajlandóak vagy nem képesek csökkenteni munkával kapcsolatos terheiket.

Az anorexiával ellentétben itt nem szándékos fogyásról és testképzavarról van szó, ők egész egyszerűen csak „nem érnek rá enni”, mindemellett pedig a stressz étvágycsökkentő hatással van a szervezetre. A stresszorexia esetében többről van szó mint pusztán stressz okozta fogyásnál. Az életszerepeiket összeegyeztetni igyekvő nők ugyanis a túl nagy nyomás miatt háttérbe szorítják az elemi létszükségleteket, vagyis nem esznek, nem isznak, csak a feladatra koncentrálnak.
Stresszorexiára utaló jelek:
– A táplálkozási szokások jelentős megváltozása
– Testsúlycsökkenés
– A kóros vitamin- és ásványi anyag hiányában bekövetkező hajhullás és körömtöredezés
– Az immunrendszer legyengülése miatti gyakori megbetegedések
– Kimerültség
– Fokozott ingerlékenység
– Rossz testi állapot miatti rosszullétek
– Konfliktuskezelési gondok

A stresszorexia kialakulhat a szerep átkonvertálása, maximalizmus, megfelelési kényszer miatt is. Jellemző módon a stresszorexiás emberek nem érzékelik, hogy bármi probléma lenne, így számukra természetesnek tűnik az, hogy egész nap nem esznek, nem isznak, minek következtében kórosan soványak lehetnek. Számukra az első a feladatok teljesítése, csak aztán jöhet a test “kiszolgálása”.

A test mindig jelez

Paradox módon a stresszorexia kezdetben energetizálja az embert, mivel a szervezetet nem terheli le az emésztés és emellett megemelkedik az adrenalin szint is. Idővel azonban összeomlik a “kártyavár” és vele az illető immunrendszere is. A stresszorexiások egyébként úgy érzékelik, hogy rendesen esznek, mégsem tudnak súlyt gyarapítani. Egy idő után belátással lehetnek a problémára és kezdetét veszi a tünetek fizikai felderítése a háziorvos segítségével. Néhány alapvizsgálat után kiderülhet, hogy a fogyás hátterében a stressz okozta túlpörgött anyagcsere és akár az étvágycsökkentő hatású hormonok fokozottabb termelése állhat. Sok esetben azonban mire sikerül fényt deríteni a dolgokra, már komoly fizikai betegség alakult ki (pl. gyomorfekély).

A stresszorexia kialakulásának lehetséges okai

A nemi szerepek átalakulása kétségkívül modern jelenségnek számít. Ez a szerepátalakulás egy társadalmi-gazdasági-pszichoszociális-kulturális helyzetre adott válaszként jött létre. Ez most az útkeresés időszaka. Az utóbbi időben átalakultak a nemi szerepek: a nő is lehet vezérigazgató, repülőgép-pilóta, a férfi pedig fodrász és babysitter is akár. A hagyományos női szerepek mellé olyan férfi szerepek is bekúsztak, mint a karrierépítés, a céltudatosság, az ambíció. A szerepkonfliktus következtében megnőtt a nők bizonytalansága, a testi megjelenés pedig az önértékelésük egyik fő meghatározója lett.
A nyugati kultúra hatása érezhető Magyarországon is. Ez megnyilvánul az evészavarokban is, mivel hasonló gyakorisággal fordulnak elő itthon, mint a nyugati országokban.

A megfelelési kényszer és a teljesítményorientáltság a magyar nőkben is benne van. Ez megfigyelhető például abban is, hogy egyre több nő tanul főiskolákon, egyetemeken és nem ritka, hogy egy párkapcsolatban a nőnek magasabb az iskolai végzettsége, mint a férfinak.

 Ismernünk kell saját határainkat

A határaink kijelölésére érdemes lehet szakember segítségét is igénybe venni. A szerepek közötti egyensúly megteremtése során arra kell ráébrednünk, hogy nem nekünk kell igazodni a szerepeinkhez és szolgálni azokat. Minden szerepből annyit kellene vállalni, ami még illik a személyiségünkhöz és a terhelhetőségünkhöz; szerepeink csakis így tehetik jobbá az életünket. Mindennek az alapját pedig az önismeret adja meg.