Izomdiszmorfia

 

Az izomdiszmorfia az izomzat méretével való túlzott, kényszeres foglalkozást, illetve az izomtömeg növelésének intenzív vágyát jelenti. Tulajdonképpen az izomdiszmorfia esetében az anorexiához képest fordított irányú testképzavarról van szó – ezért is, eredetileg inverz anorexiának nevezték-, vagyis az izomdiszmorfiában szenvedők erős izomzatuk ellenére soványnak, kicsinek érzik magukat és szeretnének nagyobb izomtömegre szert tenni. Az izomdiszmorfia esetében igen gyakori az anabolikus szteroid abúzus és függőség, a rejtőzködő viselkedés, továbbá a kényszeres szintű testedzések. Az izomdiszmorfiához számos egyéb mentális zavar társulhat, melyek jelentős mértékben ronthatják az egyén életminőségét. Az eddigi vizsgálatok alátámasztják az izomdiszmorfia evészavarokkal, hangulat- és szorongásos zavarokkal – úgymint depresszió, pánikzavar, szociális fóbia, generalizált szorongásos zavar – és kényszeres-rögeszmés zavarokkal való kapcsolatát. A helyzetet pedig tovább ronthatják az egyéb társuló állapotok, úgymint önértékelési zavarok, rosszabb életminőség és anabolikus szteroid függőség.

A testépítők fokozottan veszélyeztetettek az izomdiszmorfia kialakulása szempontjából, azonban ettől a tendenciától még nem lehet azt mondani, hogy minden testépítő izomdiszmorfiás lenne. Ez súlyos hiba és nemkülönben a testépítő sportág patologizálása lenne. Az izomdiszmorfia és a normál testépítés közötti különbségekről bővebben is olvashat.

Az izomdiszmorfia tünetei

• A személy túlzottan sokat foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a teste nem eléggé szikár és izmos. Az izomdiszmorfia mellé társult viselkedésformák a túlzásba vitt testépítés és az étrendre fordított túlzott figyelem.
• Az izomtömeg méretével kapcsolatos aggodalmaskodás klinikailag jelentős feszültséget vagy rosszabbodást okoz társas, foglalkozásbeli, vagy más fontos téren, melyek az alábbiakban jelenhetnek meg:
  • Az egyén gyakran felad fontos társas, foglalkozásbeli, vagy rekreációs tevékenységeket, mert kényszeres szükséget érez, hogy betartsa edzési és étkezési menetrendjét.
  • Az egyén kerüli az olyan helyzeteket, amelyekben teste ki van téve mások tekintetének, vagy ilyen helyzeteket csak jelentős feszültséggel vagy szorongással vállal.
  • Az egyén annak ellenére folytatja az edzést, speciális étkezést, vagy teljesítménynövelő szereket használatát, hogy tudomása van a nemkívánatos testi és lelki következményekről.
• A személy viselkedését és gondolatait elsősorban az izomzatával való elégedetlensége és az azzal kapcsolatos aggodalmaskodása határozza meg.

Az izomdiszmorfia kialakulásában szerepet játszó tényezők

Az izomdiszmorfia kialakulása, hasonlóan más evés- és testképzavarokhoz, nem vezethető vissza csupán egyetlen tényezőre. A kialakulásban szerepet játszanak hajlamosító, kiváltó, és fenntartó tényezők.

A hajlamosító tényezők között az egyéni, családi és szociokulturális kockázati faktorokról beszélhetünk. Az egyéni tényezők között említhetjük az alacsony önértékelést, a testtel való fokozott elégedetlenséget és a testképzavart. Szociokulturális kockázati tényezőnek számít például az izmos férfi testideál iránti kulturális nyomás. Arnold Schwarzenegger mozivásznon való megjelenése után nagymértékben átalakult a férfi testideál, és mára az izmos férfitest számít követendő példának. Ebben persze nagy szerepe van a különböző médiumoknak. Ahogy a nők testükkel való elégedetlenségéért és az anorexia terjedéséért a különféle médiumok is okolhatók, amiért túlzottan vékony ideált állítanak a lányok és nők elé, úgy a férfiak testükkel való elégedetlenségében és az izomdiszmorfia terjedésében szintén szerepet játszhat a média által sugallt szuper izmos férfitest.

A kiváltó tényezők között említhetjük a különböző életeseményeket, melyek az izomdiszmorfia kialakulásához vezethetnek, úgymint pl. a gyerekkori soványságért vagy kövérségért elszenvedett gúnyolódások és sérelmek.

A fenntartó tényezők pedig azok, melyek a betegség fenntartását szolgálják. Ilyenek például a környezet felől érkező megerősítések (pl. a szépen kidolgozott és izmos test mások elismerését váltja ki, mely pozitív megerősítőként hat), a társas izoláció, depresszió, vagy az egyéb örömforrások elhanyagolása illetve kiüresedése.

Az izomdiszmorfia következményei

Az izomdiszmorfia fizikai egészségre gyakorolt negatív következményei a túledzettségből származó izomsérülések, kardiovaszkuláris betegségek fokozott kockázata, vese elégtelenség, szteroid abúzus és evészavarok. Ezekhez társulhat nyugtalanság, lelassult anyagcsere, hangulatingadozások, szorongás és depresszió is. Ezek mellett jelentősek az életminőségre gyakorolt következmények. A kényszeres viselkedés gyakran gátolja az egyént a tanulásban, a munkában, illetve gátat szab a karrier lehetőségeknek. Az izomdiszmorfia jelentős hatással van a kapcsolatokra is. Az izomzattal kapcsolatos megszállottság miatt az addig fontos társas vagy párkapcsolatok a háttérbe szorulhatnak, az egyén élete beszűkül a testépítésre és a diétára.

Mindenkiben megvan a vágy arra, hogy még jobbá formálja magát, hogy tökéletesítse a testét. A férfiak többségénél ez az izomzat fejlesztésére vonatkozik. Egyesekben ez a vágy erősebb lehet, mint másokban. Az izomdiszmorfia esetében azonban az egyén kényszeresen szeretné fejleszteni az izmait, és nem képes élvezni a kemény testépítés által elért látványos eredményeket, mivel testképzavara megakadályozza abban. Az egyén élete teljesen beszűkülhet az izomzata fejlesztésére, kirekesztve ezzel minden más örömforrást az életéből, úgymint baráti kapcsolatokat, párkapcsolatot, szórakozást, hobbit, vagy akár a sportolás élvezetét.