Ne a betegség írja az életed, hanem Te magad.
Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna. - George Eliot
Bár senki sem fordulhat vissza, hogy onnan kezdje újra, de ha most elindulunk, új célba érhetünk. - Carl Bard

Mozgás nélkül nincs egészség!

 

A fenti mondat pedig nem csak a fizikai, hanem a lelki egészségre is vonatkozik. Számos helyen lehet olvasni a sport, a rendszeres testedzés fizikumra és szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól: elősegíti a szív-és érrendszeri betegségek megelőzését, csökkenti a magas vérnyomást, javítja az oxigén-és tápanyag ellátottságot, javítja az ellenálló- és állóképességet, és így tovább.

Elég régóta benne él a köztudatban, hogy a rendszeres és mérsékelt testedzés jót tesz a fizikai egészségnek.

Csupán az utóbbi években kezdett elterjedni szélesebb körben az a felismerés, hogy a testedzés jótékony hatással van a mentális egészségre és a pszichológiai jóllétre is.

A rendszeres testedzés pozitív hatásai a lelki egészségre:

Ø csökkenti a depresszió érzését

Ø csökkenti a szorongást

Ø csökkenti a dühöt

Ø csökkenti a stresszt

Ø javítja az általános közérzetet

Ø javítja a testképet

Ø növeli az önbecsülést

Ø növeli az énhatékonyság érzését

Ø nyugalmas és pihentető alvást biztosít

Akik hetente legalább két-három alkalommal folytatnak testedzést, sokkal alacsonyabb szintjét mutatják a depresszió, a harag, a bizalmatlanság és a stressz tüneteinek, mint azok, akik ennél ritkábban edzenek. Mindehhez hozzájárulhat az is, hogy a sportolás során valamilyen nagyobb közösséghez tartozunk, legyen szó csoportosan vagy akár egyénileg végzett testmozgásról. A közösség vagy egység érzése megtartó erővel rendelkezik, úgy érezzük, hogy részei vagyunk egy nagyobb egésznek; ezáltal a sport elősegíti a társadalmi integrációnkat, védőfaktort biztosít a magányosság érzése ellen és társas támaszt nyújt.

Testedzés és szorongáscsökkentés

Mindenki szokott időnként szorongani és a mindennapi élet során sokszor megtapasztalunk egyfajta egészséges aggódást. Egy bizonyos szintig a szorongás, nyugtalanság érzése még fokozza is a teljesítőképességünket, pl. sportolás során vagy egy vizsgahelyzetben. A probléma akkor jelentkezik, mikor a szorongás átterjed tevékenységünk más területeire is és negatívan hat a mindennapjainkra. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a nyugtalanság, a felfokozottság érzése, az ingerlékenység, a koncentrálási nehézség, az izzadékonyság, a légszomj, a hasmenés, és a fejfájás.

Több tanulmány is rámutatott arra, hogy a testedzés hatékonyan csökkenti a szorongást. A leghatékonyabb szorongás csökkentést a kitartó és rendszeres ’aerob’ jellegű testedzéssel (pl. futás, biciklizés) érhetjük el. Persze véleményem szerint szinte „mindegy” a mozgás jellege, a lényeg a rendszerességen és a kitartáson van.

Testedzés és depresszió 

A testedzés és a depresszió közötti kapcsolat kutatása igen régre nyúlik vissza; az első kutatások ebben a témában 1905-ben és 1926-ban jelentek meg. Ezek és a későbbi vizsgálatok kimutatták azt, hogy a testedzés jelentős mértékben csökkenti a depresszió érzését azoknál akik enyhe vagy közepes mértékű depresszióban szenvednek és azoknál is, akik nem szenvednek ebben a betegségben (depresszív érzést, rossz közérzetet olykor az egészséges emberek is megtapasztalnak). Mindezek után nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a testedzés antidepresszív hatással bír, de nyilvánvalóan súlyos depresszió esetén nem helyettesítheti a terápiát.

A testedzés hatása az önbecsülésre és a testképre

Az előzőekben leírtakhoz hasonlóan a testedzés jótékony hatással van az önbecsülésre és saját testünk megítélésére is.

Ennek a fontosságát azért kell kiemelni, mert a testképpel kapcsolatos vizsgálatok bebizonyították, hogy a testképzavarnak döntő szerepe van az evészavarok kialakulásában és fennmaradásában. Ezenfelül a testképzavar káros hatással lehet az önbecsülésre, mivel a testtel kapcsolatos attitűd (viszonyulásmód) az önmeghatározás lényeges aspektusa. Az alacsony önbecsüléshez pedig gyakran társul a depresszió érzése.

A testedzés a testkép és a testünkhöz való viszonyulás javításának egyik eszköze, mivel pozitív testi változásokat idéz elő, továbbá jelentősen növeli az énhatékonyság érzését és az általános jóllétet. A testkép javulásához olykor nincs is szükség a testi változásokra. Egy lehetséges magyarázat szerint azért javul a testedzés hatására a testkép, mert az emberek észlelése megváltozik a saját testi jellemzőikkel kapcsolatosan. A testedzés hatására az emberek erősebbnek, karcsúbbnak és tónusosabbnak érzik magukat. Ezek az észlelt testi változások pozitívan hatnak a testképre, függetlenül attól, hogy valóban történt-e objektív testi változás. Viszont az észlelt változás a hatékonyság érzésével jutalmaz meg, nő az önbecsülés, javul a saját test megítélése és nem utolsó sorban erősíti az edzés iránti motivációt.  

A testedzés hatása az alvásra

A mentális egészség megőrzéséhez hozzátartozik a nyugodt, pihentető alvás is. Alvásvizsgálatok kimutatták, hogy a fizikailag fitt személyek hosszabban, mélyebben és pihentetőbben alszanak, mint azok, akik nem végeznek rendszeresen testmozgást.

Összességében elmondható, hogy a rendszeres és mérsékelt testedzés pozitív pszichológiai és fiziológiai előnyökkel jár, továbbá hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A lényeg igazából nem is azon van, hogy mit sportolunk, hanem azon, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb sportot. Amit szívesen csinálunk, ami felvillanyoz, ami személyiségünkhöz legjobban illeszkedik, az hosszú távon is életünk szerves részét képezheti.

Mindamellett, hogy a rendszeres testedzés alapvetően egészséges tevékenységnek számít, vannak olyan formái, melyek ártalmasak és egészségkárosító következményekkel járhatnak. A túlzásba vitt testedzés túledzettséghez vezet, fizikai kimerültséget okoz, és nem hordozza magában tovább a feltöltekezés lehetőségét. Ez esetben alárendelődünk a testedzésnek, mi szolgáljuk azt és nem az edzések az eredetileg kitűzött, elérhető céljainkat. Ezt hívjuk testedzésfüggőségnek.  


babusabernadett.hu